Mi III. Ferdinánd, Isten kegyelméből választott és mindenkor felséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Róma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumania, Bulgária stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant, Stájerország, Karintia, Krajna hercege, Morvaország őrgrófja, Luxemburg, Felsõ és Alsó Szilézia, Würtemberg és Théka hercege, Svábország fejedelme, Habsburgi Tirol, Ferret, Kyburg, és Goricia grófja stb. Elzász tartományi kormányzója, a szent római birodalomnak, az Anasus folyón felüli Burgoviának, felsõ és alsó Lusatiának őrgrófja, a Szlavoniai őrgrófságnak, a Naoni és Szalinai kikötőknek ura stb.
A jelen oklevelünk erejével mi alulírottak adjuk tudtára emlékezetül mindazoknak akiket illet, hogy mi egyrészt némely híveinknek, a mi Fenségünk elé terjesztett legalázatosabb kérelmére, másrészt pedig figyelembe véve és megfontolva hívünk, Ujvárosy János [Ioannis Uyuarasy] hűségét és hív szolgálatainak érdemeit, amelyeket ő elõször is Királyságunknak, Magyarország Szent Koronájának, azután a mi Fenségünknek érdekében különböző helyeken és időkben híven teljesített és a jövőben is tenni és teljesíteni ígérkezik: annálfogva részben ezért, részben pedig a mi királyi kegyelmünkből és kegyességünkből kifolyólag, amellyel mindazokat, akik reánk és a Keresztény Köztársaságra érdemeket szereztek, és az erények gyakorlásában szorgalmasak, elõdeinknek, Magyarország hajdani dicső királyainak példájára, kitüntetjük és nékik saját erényeiknek biztos emlékeit szoktuk elhatározni, hogy ezek által még nagyobb tettek véghezvitelére mindenkor serkentessenek.
Ennélfogva ugyanazt az Ujvárosy Jánost [Ioannem Vyuarasy] és általa öccsét Gáspárt, egyazon anyától, és anyját Szemere Annát, a nem nemesi helyzetből és állapotból, amelyben eddig folytonosan voltak, királyi hatalmunk teljességéből és különös kegyéből kifolyólag kiemelvén elhatároztuk, hogy magyar Királyságunk és az alávetett Részek igaz és kétségbevonhatatlan nemeseinek rendjébe és számába felvesszük, befogadjuk és hozzáírjuk, beleegyezvén s biztos tudatunkból és megfontolt ésszel megengedvén, hogy ők maguk mostantól fogva, jövendő és örök időkig, mindazon kegyekkel, tisztségekkel, kedvezményekkel, kiváltságokkal, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal és sérthetetlenséggel, amelyekkel magyar Királyságunk és a hozzácsatolt Részek többi igaz, ősi és kétségbevonhatatlan nemesei eddig bármilyen jog vagy szokás szerint éltek és élnek és örülnek, azokkal mindkétnemű összes örököseik és utódaik élhessenek, azokat élvezhessék és bírhassák. Irántuk tanúsított kegyünknek, kegyességünknek, jóságunknak bizonyságára az igaz és kétségbevonhatatlan nemesség címere ezen fegyverek vagy nemesi jelvények: T.i. egyenes katonai égszinkék pajzs, annak alapját zöld fészek foglalván el, amelyben mindkét lábán álló tiszta fehér pelikán, kiterjesztett szárnyaival verdesve, csőrével saját mellét kihasítva és véréből a fészekben álló három fiát etetni látszik. A pajzson nyitott rostélyú katonai sisak fekszik arany királyi koronával, amelyből egy vörös ruhás emberi jobb kéz csupasz kardot tart és tenyerével erősen megszorít. A sisak tetejéről vagy csúcsáról pedig jobbról arany színű és kék, balról pedig fehér és vörös szalagok és foszlányok omlanak alá, amelyek a pajzsot megfelelően ékesítik, miként mindezek a jelen címereslevél elején vagy fején a festő keze által művészien saját színekkel megfestve is látható. - Ugyanazon Ujvárosy Jánosnak [Ioanni Vyuarasy] és ő általa a fent név szerint felemlített személyeknek és azok mindkétnemű összes örököseinek és utódainak ezt a címert kegyesen adtuk és ajándékoztuk, elhatározván, eltökélt szándékkal és megfontolt lélekkel megengedvén, hogy ők ettől fogva örök időkig ugyanazokat a fegyvereket illetőleg a nemesség jelvényeit, magyar Királyságunk és az alávetett Részek más nemeseinek a szokása szerint ugyanazon a jogokkal, elõjogokkal, kedvezményekkel, szabadságokkal és kiváltságokkal, amelyekkel azok akár természetnél, akár régi szokásnál fogva éltek és amelyeknek örvendtek, élnek és örvendenek mindenütt: csatákban, ütközetekben, kopjajátékoknál és lovagi tornákon, páros és egyes viadalokban és minden másban, bárminő katonai és nemesi gyakorlatokban, azonkívül pecsétekben, takarókban, felső ruhákban, pecsétgyűrűkben, pajzsokban, sátrakban és szép házakban, általában pedig bárminő ügyeknek és vállalatoknak fajaiban, a tiszta, ősi, szeplőtlen nemesség címe alatt, amellyel őket és mindkétnemű összes örököseiket bármely rangú, rendű, állapotú és méltóságú emberek legyenek is, felékesítettnek és felruházottnak mondatni, neveztetni, elismertetni és tartatni akarjuk és a címert hordani és viselni megparancsoljuk: hordhatják, viselhessék és azokat örökre használhassák, élvezhessék, örülhessenek s azok hatalmukban legyenek.
Sőt, kitüntetjük, adjuk és megengedjük a hatályosságnak erősségével. Amely dolognak emlékezetére és örökös megerősítésére jelen kiváltságos iratunkat, felfüggesztett, kettős, hiteles pecsétünk oltalmával, melyet mint Magyarország királya használunk, megerősítve, ugyanannak az Ujvárosy Jánosnak [Ioanni Vyuarasy] és általa fenn megnevezett személyeknek és azok örököseinek, mindkétnemű összes más meglévő és még ezután születő utódainak kegyesen adományozzuk. - Kiadatott általunk őszintén kedvelt hívünknek, főtisztelendő Losi Imre atyának, az esztergomi érseki egyház főpapjának és ugyanazon hely örökös grófjának, Magyarország prímásának, benső fő és titkos tanácsosunknak kezei által március 24-ik napján, az Úrnak 1638-ik esztendejében, uralkodásunknak Róma felett első, Magyarország és többi felett 12-ik, Csehország felett pedig 10-ik évében.
Kelt amikor a következő főtisztelendő és Krisztusban tiszteletreméltó atyák kormányozzák áldásosan az Isten egyházait: Losi Imre esztergomi érsek, Telegdhi Jenő az egyházi törvény szerint egyesített kalocsai és bácsi egyházmegyék érseke, Lippay György választott egri, Vinkovich Benedek zágrábi, Hoszutothi László választott váradi, Simándy István választott erdélyi, Orbovai Jakusics György választott veszprémi, Cheh János választott pécsi, továbbá Trakostyani Draskovich György győri, Nagyffalui Gergely választott váci, az előbb említett Telegdhi László nyitrai adminisztrátor, Boythe Miklós választott szerémi, Bolavich György barát választott tinnini, Pusky János választott csanádi, Praymer János Frigyes választott rozsnyói, Agatich Keresztelő János barát zenggi és modruszi püspökök Isten egyházát szerencsésen kormányozván. Továbbá tekintetes és nagyságos gróf Galántai Eszterházy Miklós az előbb mondott Magyarországunk nádora, gróf Homonnai Drugeth János országbíró, gróf Monyorókereki Erdődy Zsigmond horvát-szlavón bán, gróf Alsólendvai Bánffy Kristóf tárnokmester, gróf Zrinyi Miklós főlovászmester, gróf Erdődi Pálffy János főpohárnok, gróf Bedeghi Nyáry István főajtónálló, Giletinczi Ostrosith István főétekfogó, gróf Erdődi Pálffy Pál főpincér, Coborszentmihályi Czobor Imre főudvarmester, gróf Erdődi Pálffy István Pozsony vármegye főispánja, valamint a többiek akik magyar királyságunk vármegyéit igazgatják.
Ferdinandus
Emericus Losi Archieppus
Strigoniensis
Laurentius Ferenczffy
< < < Vissza a főoldalra |